2015. ápr. 6.

Élet s halál krónikája

Nagyon köszönöm a kommentet :) :) Itt a folytatás. Trágár beszéd!

- Mármint a fickót ?! - kérdezett vissza értetlenül nagy sokára és érezte, hogy elsápad.
- Látsz valaki mást is rajta kívül a környéken, te köcsög ? - kérdezett vissza dühösen Fun boy és látszott rajta, hogy mérges, amiért Wenford nem osztja határtalan lelkesedését.
- Felőlem...úgysem mered...- morgott halkan Wenford, mert átfutott az agyán, hogy a barátja nyilván csak viccel. Bár nem jó dolog ilyenekkel játszani, de olyat ő sem tenne, hogy csak úgy lelövi azt a fószert. Annyira nem lehet elvetemült, hogy ezt csinálja. Fun boy viszont ezen kijelentését igennek vette, mert célra tartott és összpontosított.
- Elintézem az állatot...- mondta és mielőtt Wenford bármit csinálhatott volna, már lőtt is. Nem tudni véletlenül, vagy teljesen szándékosan, de a golyó nem messze a chipset zabáló faszi mellett repült el, egyenesen a falba. A hapsi persze sokkot kapott, még a zacskó is kiesett a kezéből, a szája tátva maradt. Az arra járó autók megálltak a zajra és több ház ablakaiban emberek jelentek meg. Terry is feleszmélt a sokkból, mert ordítozni kezdett, bár úgy tűnt, fogalma sincs kinek.
- Kurva életbe ! Megbaszom anyátokat lóháton, csak kapjalak el titeket ! Ki akartok nyírni ? Gyertek csak, itt vagyok ! - a hangja betöltötte a környéket. Egy csomóan oda csődültek Terry köré, aki nagy hévvel magyarázta mi történt, és a falba fúródott lövedéket mutogatta. Fun boy vigyorogva húzódott az ablak mögé.
- Jobb ha eltűnünk. - jegyezte meg. Wenford alig fogta fel, mit tett a fiú. Az előbbi események még mindig előtte pörögtek, egyszer, tízszer, sokszor... A veríték kiült a homlokára.
- Te jó ég...- suttogta maga elé, de Fun boy ráérősen elpakolta a holmikat, mintha soha ott sem lettek volna. Wenford azonban nem tudott ilyen könnyen megnyugodni.
- Tudod, te mit műveltél az előbb ?! - kérdezte elcsukló hangon, majd még hozzá tette.
- Mi bajod van neked ? Te nem vagy normális esküszöm ! Kurvára de nem ! - és megtörölte izzadt homlokát. Fun boy nyugodtan bólintott.
- Ja...Emlékszem a hapsi szavaira. Nagyon hivatalos volt. Nem tud beilleszkedni a társadalomba, nem felel meg az erkölcsi normáknak. Ez az ember még egyszer katasztrófát okoz...
Wenford nem értette Fun boy szavait.
- Miről beszélsz ? Milyen hapsi ?
- Hosszú sztori, elmesélni meg nincs most idő. Felejtsük el !  - legyintett Fun boy és miután mindent elrendezett maga körül kifelé indult a lakásból. Wenfordot azonban nem hagyta nyugodni a dolog.
- Elmeorvos mondta ?
- Talán. Egyébként meg tök lényegtelen. Na gyere húzzunk el ! - tért ki a válaszadás elől Fun boy és kióvakodtak a lakásból. Úgy léptek ki a tízemeletes ajtaján, mintha semmiről sem tudnának. Terry még mindig a sztoriját beszélte egy kisebb csoportnak és észre sem vette, hogy a két fiú elslisszolt előtte. Egyenesen Frankie bárjához mentek. Tommy és Rat is ott támasztották a pultot egy-egy üveg sör társaságában.
- Hol voltatok ? Tökre eltűntetek...- érdeklődött Rat.
- Csak felugrottunk Fun boyhoz.- felelte szűkszavúan Wenford.
- Mi van ? Már megint a régi nóta ? - kérdezte gúnyosan vigyorogva Frankie, aki éppen az asztalokat törölte. Wenford sejtette hogy mire céloz.
- Szó sincs róla. - mondta komolyan.
- Innánk valamit, Frankie ide két sört ! - parancsolta Fun boy és elterpeszkedett a bárszéken.
Frankie dühösen nézett rá.
- Szolgáld ki magad fiacskám ! Nem érek rá a szarságaiddal foglalkozni. Ott a hűtő, szemed és kezed még talán neked is van. - ordította a bár egyik végéből felháborodva.
Fun boy lenéző pillantásokat mért a férfira, majd a hűtőhöz ballagott.
- Tűnj a gecibe Frankie...- morgott és kiemelt onnan két hideg sört. Egyiket maga elé rakta, a másikat Wenford kezébe nyomta. Aztán leült a többiek mellé és csend volt körülöttük. Csak a sörös üvegek koccanását lehetett hallani, amint az asztalhoz érnek. Wenford egykedvűen iszogatta a sörét.
- Hé, még mindig a barátnőd miatt vagy kiakadva ? - kérdezte együtt érzően Rat.
- Nem a barátnőm volt, hanem egy lotyó. De már nem érdekel. - mondta halkan Wenford.
- Aha...- bólogatott Rat.
Wenford pedig folytatta, mert nagyon nem fért a fejébe, ami nemrég történt.
- Egyébként nem Susy Andrews miatt vagyok kiakadva, hanem Fun boy miatt. Kicsit aggódok érte... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése