Fun boyt már nem látta sehol, kitudja, talán megunta és hazament, de lehet, hogy megsértődött. Mindez most nem nagyon érdekelte Wenfordot. Kért egy üveg olcsót töményet, két doboz sört és már indult is. Susy a disco előtt várta a falnak dőlve, semmibe meredő szemekkel, immáron tényleg elkenődött szemfestékkel és kócos frizurával. Wenford oda nyújtotta neki az egyik sört, Susy bizonytalan kezekkel fogta meg a dobozt és igyekezett felbontani, de sikertelenül.
- Bassza meg, olyan részeg vagyok, hogy alig látok. - panaszkodott nevetgélve. Wenford segített neki felbontani a sört.
- Majd a fal mellett megyünk. - nevetett fel ő is és a homályos világításban kezdett a fal mentén tapogatózva botladozni, közben igyekezett az italok épségére is ügyelni. Susy ott volt a nyomában és irányította merre menjen.
- Mindjárt oda érünk...azt hiszem...Tökre kínos vagyok mi ? - viháncolt tovább és csak akkor fogta be a száját, mikor bele kortyolt a sörébe. Sötét, sejtelmes éjszaka vette őket körül.
Wenford mosolyogva rázta a fejét. Számára nem volt zavaró Susy viselkedése. És különben sem vághatott volna semmit a lány fejéhez, hiszen ő is eléggé ittas volt.
- Egyáltalán nem...
- Ja persze, ezt csak úgy mondod. - legyintett Susy.
- Ez az igazság. Semmi bajom veled. De váltsunk témát, említettem már, hogy börtönben ültem és vagy tizenegy hónapja nem voltam nővel ? - kérdezte Wenford, miközben majdnem megbotlott a kövekben.
Susy megtorpant és először döbbent fejet vágott.
- Miért álltál meg ? - pillantott hátra Wenford és ő is lecövekelt egy helyben. Susy hirtelen vidáman ordítozni kezdett.
- Tizenegy hónapja ? Wow, az nem semmi barátom ! Tudtam ma reggel, mikor felkeltem, hogy nem mindennapi dolgok történnek majd velem és igazam lett, mert megismertelek és már most látom, hogy ez egy durva éjszaka lesz ! És romantikus is, a maga módján.
- Romantikus ? Úgy véled ? - húzta fel a szemöldökét Wenford.
Susy erre nem válaszolt, magához húzta a meglepődött Wenfordot és hosszan megcsókolta. A kéjes érzések úgy törtek fel a fiúban mint valami vulkán, egy másodperc után érezte magán a nemi vágyat.
- Igyekezzünk a lakásodra ! - nyögte a lány szájába, mire Susy engedelmesen bólogatott és folytatták a haza utat. Susy tényleg nem lakott messze, bár az alkoholos befolyásoltság kissé lassította őket. Egy sokemeletes, omladozó ház ajtaján mentek be. Lerobbant lépcsőház fogadta Wenfordot és dohos szag. Felkattintotta az ajtó mellett lévő villany kapcsolót.
- A negyediken lakom ! - közölte Susy a lépcsők felé imbolyogva. A lift éppen akkor érkezett meg üresen a földszintre.
- Menjünk inkább lifttel ! - ajánlotta Wenford és szabályosan bezuhant a nyitott liftajtón. Susy harsány nevetésben tört ki.
- Ez nem vicces, majdnem össze törtek a piáim. - gondolkodott hangosan Wenford. Susy belépett a liftbe és megnyomta a gombot, mire a szerkezet elindult. A lány Wenford mellé ült és üres sörös dobozával játszadozott.
- Fantasztikus ez az este ! - mondta.
- Tényleg az. - biccentett Wenford és felbontotta az üveg töményet. Valami émelyítően édes likőr volt, de jobb híján megtette. Susy nézte, ahogy Wenford pár kortyot iszik az italból, majd csábosan elmosolyodott.
- Tetszem neked Wenford ? Kívánsz ?
Wenfordot elborította az izgalom. Gyorsan lerakta maga mellé az üvegeket és a száját a lány szájára tapasztotta.
- Akarlak Susy, kívánlak ! - bizonygatta és hogy szavainak nyomatékot adjon Susy kezét a farmernadrágjához húzta, ahol már jól lehetett érezni, mennyire szeretné a lányt.
- Wow...Teljesen bepörögtél. De azt hiszem én is...- vihogta Susy és ismét csókolózni kezdtek. A lift hamarosan megállt a negyedik emeleten. Kikászálódtak és Susy a lakás kulcsa után kutatott. Wenford addig sem vesztegette az időt, nagyokat kortyolt az italból és már nem is zavarta, hogy olyan édes ízű. A lakás ajtó végre kinyílt.
- Gyere be ! - tárta szélesre Wenford előtt az ajtót a lány. Wenford besétált, Susy pedig kulcsra zárta az ajtót. Egy picike előszobában találta magát, ami teljesen olyan volt, mint az albérletében lévő. Susy az egyik ajtó felé ment, Wenford követte. A lány villanyt gyújtott és bántóan éles fény árasztotta el a helyiséget.
- Nos, ez a nappali. - mutatott körbe Susy. Aprócska kis szoba volt, piszkos ablakokkal, régi bútorokkal, rózsaszín falakkal, amiket már kikezdett a penész.
- Nappali ? - értetlenkedett Wenford.
- Vicceltem. Ez az egy szoba az életterem. A birodalmam. Hát így élek én. De nem lesz mindig így, egyszer kitörök ebből. Esküszöm.- legyintett szomorúan Susy. Wenford nem tudott mit hozzá fűzni a lány szavaihoz, annyira nem ismerte eléggé, hogy véleményt alkothasson róla és mivel hasonlóan lepukkant helyen lakott, nem nagyon tudta mivel vígasztalni. Válasz helyett ivott még egy kicsit az italból.
- Kibaszott pia. Alkoholista vagyok, újra ! Lehet hogy nem leszek valami nagy szám az ágyban...- morgolódott. Susy ledobta a táskáját az egyik fotelbe és kilépett a magassarkújából.
- Dehogynem...- mondta bizakodóan, majd Wenfordhoz sétált, és fura szemekkel méregette. Wenford nem tudta mire gondol, de nem is volt ideje és lehetősége agyalni ezen, mert a következő pillanatban a lány olyan erővel lökte a falnak, hogy az ital egy része kilöttyent. Wenford gyorsan a szekrényre rakta az üveget és hevesen csókolózni kezdtek. A fiú valamilyen ismeretlen oknál fogva a börtön büntetés előtti lányokra gondolt. Talán mert, olyanok voltak mint Susy, szépek, fiatalok és őrülten szenvedélyesek. Mindig ők kezdeményeztek, nem kellett könyörögni nekik semmiért és mindenben benne voltak. Igazából pont annyira vették komolyan a dolgokat, mint Wenford. Aki mindent kipróbált velük, amit csak akart.
Susy egy másodpercre megállt a csókáradatban. Wenford nem tudta, hirtelen mit akar, de a lány csak a felsőjétől szabadult meg és ott állt előtte immáron csupasz felsőtesttel. A látvány igencsak izgató volt, Wenfordnak még a hangja is elcsuklott izgalmában.
- Kurva életbe, imádlak ! - csóválta a fejét és ismét csókolni kezdték egymást. Szédülésig. Wenford észre sem vette és már az ágyként funkcionáló matracon feküdtek, gyorsan lehúzva egymás és saját ruháikat. Ajkaik úgy forrtak össze, mintha sosem akarnának szétválni. Wenford pedig azt hitte már elfelejtette a szeretkezés módját és gyönyörét, de rá kellett jönnie, ez nem igaz. Ugyanúgy tudott örömet adni mint régen, ráadásul Susy nagyon profi módon csinálta és simán kihozta belőle az állatot. Nem volt szemérmes, minden gondolatát valóra váltotta és minden egyes mozdulata közelebb vitte őt a beteljesüléshez. Ami öt villámgyors perc múlva tört rá és elképesztően jó volt ismét átélni. Miután az extázis jól ismert, kielégítő érzése végig cikázott a testén, Wenford izzadtan és holtfáradtan dőlt le a matracra. Ez szenvedélyes volt, nem kétség.
Susy levegőért kapkodva bújt hozzá.
- Norman Wenford, te kibaszott jó fej vagy ! - suttogta csodálattal a hangjában. Talán ez volt az a romantika kettejük között, amit a lány korábban említett? Wenford nem tudta, így csak mosolygott és hallgatott. Susyt pár perc múlva elnyomta az álom, Wenford megvárta, míg szíve ismét normális ütemben kezd verni és még megitta a szekrényen hagyott felbontott üveg italt. Aztán ő is elaludt. Úgy ahogy volt. Boldogan. Meztelenül. Részegen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése