- Na nyomás befelé ! - bökte oldalba Fun boy. Wenford feleszmélt.
- Ja...megyek. - mondta és elindult barátja után, aki közben egyfolytában magyarázott.
- Az összes csaj itt lesz szerintem, akit csak ismerek. Nagy formák, majd meglátod, mindegyik azt várja csak, hogy berakd neki ! - mesélte, miközben megigazította terep színű pólóját. Wenford is kiöltözött, ami nem volt túlságosan szokása, de ma kitett magáért, mert az alkalomhoz illő tiszta farmer nadrágot és piros-sárga mintás újonnan vásárolt pólót vett fel. Bent izgalmas kép tárult elé. Nem is hitte volna, hogy egy ilyen unalmas városkában lehet még pezsgés. A disco hatalmas tánc termében elég sokan voltak már. A zene hangos volt, a vibráló kék-sárga-narancs fények elöntötték a tágas teret. Wenford alig jutott szóhoz. Elámult mindenen, mintha életében most lenne ilyen helyen először, ami nem igaz, mert párszor már megfordult ilyen jellegű rendezvényeken, de igazából a rock zenét jobban kedvelte. Most viszont nagyon bejött neki amit látott.
- Kurvajó ! - ismételgette többször egymás után.
- Az hát. Én megmondtam ! De ráérsz még bámészkodni. Először igyunk valamit ! Gyerünk a bárpulthoz ! - invitálta Wenfordot Fun boy.
- Ha te fizeted, jöhet. - vont vállat Wenford. Rövid lökdösődés után a bárpulthoz értek.
- Adj két üveggel abból az olcsó szarból ! - hajolt a csaposhoz Fun boy. A fickó a pult mögött bólintott és máris két nagy üveg sört rakott eléjük.
- Fizetést kaptál ? - kérdezte Wenford barátja nagyvonalúságán elcsodálkozva.
- Á dehogyis ! Csak leszoptam két zsarut és azok adtak némi borravalót...- mesélte Fun boy, de Wenford nagyon bamba képet vághatott, mert rövidesen nevetve hozzá tette.
- Nehogy el hidd ! Nem igaz ! Az a helyzet, hogy van némi félre tett pénzem. - mentegetőzött és maga elé húzta az egyik üveg italt.Wenford követte a példáját és ő is elvette az italát. Bele ivott és elégedett arccal bólogatott.
- Nem rossz, sőt ez nagyon finom ! És magas az alkohol tartalma ! Vagy nyolc-tíz üveg ilyen és bebaszok, de úgy...- kiabálta túl a zenét. Fun boy erre nem szólt semmit, elterpeszkedve ült a bárpultnál és a tömeget pásztázta.
- Hé, hé ! A kicsi Fun boy ! El sem hiszem ! - sikított ekkor egy magas női hang. Fun boy hátra fordult és a vigyor lehervadt az arcáról. Sőt, úgy nézett a mögötte álló nőre, mint aki szellemet lát.
- Wow ! Te meg itt ?! Kicsi a világ. - csodálkozott száj húzgálva.
A nő bólogatott.
- Aha. Na, meg sem hívsz semmire ? - és válaszra sem várva letelepedett Fun boy mellé, aki nagyot sóhajtva a csaposhoz fordult.
- Még egy üveggel kérnék abból az előbbi löttyből ! - mondta válasz helyett. A lány Wenfordra pillantott és rögvest konstatálta, hogy Fun boy barátja lehet. De csak sejtelmesen mosolygott. Wenford is végig nézett rajta.
A nő nem lehetett több huszonnyolcnál, szőkés vállig érő haja volt, egyszerű fehér vállpántos felsőt és farmer miniszoknyát viselt. A sminkje erős volt, a parfümje szintúgy.- Fun boy, bemutatnál ? - kérdezte Wenford türelmetlenül. Fun boy idiótán röhögni kezdett.
- Ja...ez a tag itt Norman Wenford, ő pedig itt egy haver a régi bandából. Susy Andrews.
Susy még mindig mosolygott.
- Norman Wenford...- ismételte meg az előbb hallottakat.
- De csak szólíts Wenfordnak. - nyelt le egy korty alkoholt Wenford.
- Oké. Tudod, én meg ez az angyal arcú Fun boy egy bandában vandálkodtunk annak idején. Istenem, azok a régi szép idők ! - nosztalgiázott Susy ábrándos szemekkel.
- Én személy szerint nem mennék vissza azokba az évekbe. Most sokkal jobb nekem. De te hogy a fenébe kerülsz ide ? - kérdezte Fun boy, mire Susy mesélni kezdett.
- Amikor te kiszálltál a csapatból, utána sorra léptek le a többiek is, mindenki a jobb élet reményében állt tovább. Én utolsó előttinek hagytam el a süllyedő hajót. Nem tudtam hirtelen hova menni, jobb ötlet híján az anyámnál laktam egy darabig, majd elmentem Liverpool-ba táncolni egy éjszakai bárba. De azt is meguntam és új esélyek után néztem. Már vagy két hónapja élek itt és tetszik...- mesélte Susy és szaporán iszogatott az italból, miközben gyakran Wenfordra sandított. Wenford a pultot támasztva hallgatta és nézte a lányt. Talán kicsit bele is feledkezett a nézésébe, mert Susy észre vette.
- Mit nézel ? - kérdezte.
- Téged.- felelte Wenford kissé zavartan.
Susy fájdalmas képet vágott és az arcához kapott.
- Te jó ég, elkenődött a szem festékem ugye ? Wenford gyengéden megfogta az egyik kezét.
- A festékednek semmi baja. Szép vagy. És azért néztelek. - mondta és csodálkozva tapasztalta, hogy remeg a hangja. Susy kislányosan felnevetett, de láthatóan jól estek neki Wenford szavai.
Fun boy idegesítően visítozott a háttérben.
- Wenford, te szentimentális farok ! Erre inni kell ! - és rendelt mindenkinek még egy üveg piát. Susy kihúzta a kezét Wenford tenyeréből és hitetlenkedő arcot vágott.
- Én szép...Na persze ! - és magába döntötte az előtte lévő még félig tele üveg tartalmát. Szinte levegőt sem vett úgy hajtotta le az italt. Wenford kissé meglepődve nézett Fun boyra, aki meg értetlenül csóválta a fejét.
- Kurva élet, micsoda alkoholista !
Wenford erre nem reagált semmit, inkább ő is ivott. Furcsa és izgalmas volt számára ez a lány, függetlenül attól mennyi italt fogyasztott. Nem az érdekelte. Izgalom töltötte be minden porcikáját. Annyira remegett a keze, hogy az italt is magára csepegtette. Nem tudta, hogy kell udvarolni, kedveskedni egy nőnek, de érezte, talán ő sem közömbös Susy számára. És ha működik a kémia, bármi lehetséges ezen az őrült éjszakán.
Ez a Wenford alkoholizálásban jeles...
VálaszTörlés