Szilánkok

- Na, így kell ezt, máris egy pohárral kevesebb...- vigyorgott Frankie elégedetten a többiekre. Sikítás hallatszott lenntről, üvegcsörömpölések és vérfagyasztó, állati ordítások. Wenford rögtön sejtette, hogy baj van. A korláthoz lépett. A földszinten ekkor már kisebb tömeg sereglett össze és mind felfele nézegettek az emeleti asztalok felé. Egy tizenhét év körüli lány feküdt a padlón, a fejét, arcát véresre vagdosta az üveg, de eszméleténél volt. Wenford megszédült és lesápadt a látottaktól. Ha részeg lett volna, persze jót röhög az egészen, de most, hogy józanul gondolkodott, rájött mi is történt az elmúlt néhány másodpercben és mit tett Frankie. Dühösen nézett rá és éppen oda akart menni hozzá, de Tommy lefogta a karját.
- Ugye nem akarsz hülyeséget csinálni ? - kérdezte.
- Mi van ? - kérdezett vissza Wenford.
- Senki nem látta, hogy ő dobta le azt a poharat, ne akard bajba keverni őt...
- Te hülye vagy...Szakadj le rólam...- dühöngött Wenford.
- Ha Frankie részeg, nem tudja mit tesz és olyasmiket is művel, ami nem jellemző rá. Egyszer majdnem halántékon kapott egy faszit egy üres sörösüveggel, én csavartam ki a kezéből az üveget...Ő ilyenkor nem normális...
Wenford kicsit lecsillapodott, de a lenti kiabálások és kétségbe esett hangok felkavarták. Időközben Frankie már lent termett a föld szinten, ahol a lány feküdt és várta a mentők, valamint a rendőrség megérkezését.
Frankie szeme szigorúan villogott, ahogy végig nézett a rémült tömegen, akik mind azt találgatták, ki is dobhatta le a poharat. Fent nem volt túl nagy a tömeg, de éppen elegen voltak ahhoz, hogy ne lehessen egyértelműen azonosítani. Sokan viszont azt állították, a pohár a korlátra volt állítva és csak véletlenül esett le. Mindenesetre, Frankie úgy járt-kelt az emberek között, mint egy önjelölt igazság osztó. De bizonytalan járása tudatta mindenkivel, hogy már nem egészen józan. Sustorgás követte az útját.
- Csend legyen ! Fogja be mindenki ! - ordította az embereknek ingerülten.
- Ki dobta a lányra az üveget ? - kérdezte fennhangon. Csend lett persze, hiszen a tettes nem a tömegben volt.
- Lehet, hogy baleset volt...- szóltak páran hátulról.
- Na persze. Addig nem megyünk el innen, amíg ki nem derül, hogy ki tette ezt ezzel a szerencsétlennel ! - kiabálta Frankie és a vérző fejű, nyöszörgő fiatal lányra nézett. Magában meg jót mosolygott és élvezte, hogy senki sem gyanít róla semmit és mindenki mint megmentőre néz fel rá. 
Wenford azonban nem bírta ez tovább. Az igazság érzete, ami főleg józan állapotában nagy volt, nem hagyhatta tovább ezt a kétszínű szemétkedést. Már nem látott a dühtől, az idegesség szinte megbénította. Lerontott az emeletről és nekiugrott Frankie-nak.
- Te voltál az, te bunkó, te szemét fasz ! Mit játszod meg magad ! - ordította és egy másodpercre találkozott a tekintetük. Frankie öntelt és alkoholtól elködösült tekintete és Wenford józan, rémült szemei.
Frankie megdöbbent barátja kifakadásán, de aztán ellökte magától Wenfordot és teli torokból nevetni kezdett.
- Én voltam ? Ez egy aljas rágalom ! Látta valaki, hogy én voltam ? Na, látta ? - és végig pillantott a csodálkozó embereken. Senki nem szólt semmit, mert talán senki nem tudott mit hozzá fűzni az egészhez.
- Látod, senki nem látott semmit sem. Biztos baleset volt, egy ostoba, érthetetlen baleset ! Felfogad ?! Baleset ! - tagolta a szót Frankie. Wenford pedig undorodva emelte le róla a kezeit. Abban a percben egy szánalmas féregnek tartotta Frankie-t.
Frankie a földön fekvő, zokogó lányra nézett.
- Én...sajnálom...Remélem hamar felépülsz...- motyogta, majd részeg ábrázatával vissza tántorgott az emeletre.
A sajnálata persze csak addig tartott amíg el nem hagyták a kocsmát. A környék éjszakai csendjét Frankie üvöltözése verte fel.
- Figyeltétek, milyen nagy voltam ! Nem számít semmi sem ! Gazdag leszek és mindent megtehetek !
Rat, Tommy és Fun boy egy emberként kiabáltak rá.
- Pofa be !
Wenford is hányni tudott volna tőle, mocskosnak érezte magát, hogy a társaságában kell lennie és alig várta, hogy haza érjen.
Az az este furcsa érzéseket ébresztett Wenfordban. Belegondolt, mi lett volna, ha a lány meghal, és bebizonyosodik, hogy Frankie dobta ki azt a poharat az emeletről ? Ki mosta volna ki a szarból ? Így is csoda volt, hogy nem indult eljárás az ügyben, de a lány nem tett feljelentést. Állítólag azért, mert a szervezetében nem kevés mennyiségű party drog volt és mindenki betudta annyival, hogy rosszkor volt rossz helyen.
Szóval az az éjszaka jelentősen változtatott Wenford élet szemléletén. Átsuhant az agyán, milyen lehetett a lánynak, vagy milyen lehet a halál közelében lenni. És megborzongott tőle. Ő élni akart. Most már nagyon is.
Aztán következett a nagy sokk, az igazi halál. Wenford álmaiban sem gondolta volna, hogy ilyen borzalmas, nyers, valóságos és pont azt támadja meg, akiről feltételezni sem merte volna.